„A gyerek az öröm, a reménység. Gyönge testében van valami világi, ártatlan lelkében van valami égi, egész kedves valója olyan nekünk, mint a tavaszi vetés, ígéret és gyönyörűség.”

Szemünk fényei, a GYERMEKEK körül forgott a világ iskolánkban május 27-én, a délután az övék volt.

Kicsiket és nagyokat otthon és az iskolában meglepetések, programok várták. Ragyogó napsütésben volt részünk, tágas udvarunk kiváló helyszínül szolgált a gyermeknapnak.
Az elmaradhatatlan mérkőzések szülők, tanárok és gyerekek részvételével zajlottak, fociztak és kézilabdáztak elismerésre méltóan.
Mindig meg tudnak újulni a Koszogovics Norbert által vezetett rockysok, akik méltán érdemelték ki a közönség elismerését, a nagy tapsot.
A kézműves foglalkozások kedvelt  színfoltjai a délutánnak.
Árnyas udvarunk helyet adott az agyagozásnak, jó volt látni, milyen szép dolgok voltak készülőben. A nádsíp faragást is sokan kísérték figyelemmel, amit aztán kézhez vétel után rögtön ki is próbáltak Az arcfestés közkedvelt, főleg a kicsik körében, mókás kis figurák születtek az arcokon Andi néni, Kati néni és Éva néni ügyes keze által. A nemezelés több év után újra helyt kapott ezen a délutánon, szívesen ültek le, s próbálták ki a gyerekek. Formás ceruzatartókat is lehetett készíteni, díszíteni, megcsillantani az alkotó fantáziát.
Kedvelt, s nagyon „menő” a csillámtetoválás, nem csoda, hogy hosszú sor várt a választható minták felkerülésére, a szép díszekre.

A meghívásnak eleget tettek idén is az íjászok, bárki próbálkozhatott az íj megfeszítésével, a célba lövéssel. A horgászokat is köszönthettük, akiknél szintén megmérethették magukat kis és nagy, horgászatot kedvelő diákjaink. Falunézésre hívogatott a lovas kocsi, amellyel sokan éltek, hiszen már ritkaságnak számít az effajta utazás.
A játékos versenyek elmaradhatatlanok, tanító és tanár nénik „adták fel a leckét,”ezúttal a jutalom csupa finomság volt. A fák hűvösében összemérhették erejüket, csoki evéssel, zsákban ugrással, lekváros kenyérevéssel is. A páros ügyességi verseny nagy figyelmet igényelt, a lufifújás mókásnak bizonyult. A családi vetélkedő versenyei a rátermettséget, ügyességet tették próbára.
Az aszfaltrajz is hívogató volt, szép alkotások születtek, amelyek híven tükrözték a gyerekek színes fantáziáját. Természetesen minden megmérettetés jutalommal járt e napon.
Újdonság volt a zsákbamacska, a benne rejlő „titok” népes érdeklődőt vonzott, akik bizonyosan nem csalódtak a zsák tartalmában.

A tombolasorsolást már nagy izgalommal várta mindenki, remek felajánlások sorakoztak az asztalokon. Fortuna sok szerencsésnek kedvezett ezen a délutánon. Színesítette a délutánt a légvár, amely nem állt üresen egy percre sem, mellette a lufibohóc osztogatta az ötletesen meghajtogatott lufikat.
Hagyomány, s várt program  a tűzoltóautó megtekintése, bemutatója. Ezúttal is begördült, s rögtön birtokba vették a gyerekek.
Vidám zene szólt a délutánon, s időközben megfőtt a finom, ínycsiklandó illatú gulyás, Biró Jenő keze által, amelyet bárki fogyaszthatott a sátor alatt.
Ez a nap más, mint a többi. S hogy ilyen vidám, élménydús volt, nagyban hozzájárultak nagylelkű felajánlók, kollégák, szülők. Köszönettel tartozunk minden segítőnknek, akik jobbá, színesebbé tették ezt a délutánt.

Varga Lászlóné
DÖK vezető