Nem mindennapi kiránduláson vett részt iskolánk 45 felsős tanulója, akik Budapestre utaztak. A Liszt Ferenc Repülőtér egy önálló kisváros a nagyvá-rosban, saját kutakkal és vízművel, víztisztítóval, hőerőművel. Megtudtuk, hogy egy repülőgép leszállásától egy századnyi ember dolgozik másodpercre pontos koreográfia szerint azon, hogy 30 perc múlva újra felszállhasson. Közvetlen közelről láttuk a futópályák fényeit, a radarokat, az irányítótor-nyot, a tűzoltóbázist. Megnéztük a 2B majd a 2A terminált a légi oldalról, a beszállító kapukat, a lézeres beállítórendszert, valamint figyelemmel kísértük a repülőgépek földi kiszolgálását (üzemanyagtöltés, poggyászrakodás), az utasok ki- és beszállítását, valamint az épületközeli állóhelyeket. Szeren-csénkre leszálló repülőgépeket is láthattunk, amelyek pont 70 méterrel a fe-jünk felett repültek el. Rengeteg kérdésre kaptunk választ: Mire valók a ra-darok? Hogyan működnek? Miért van a repülőtéren négy darab? Mi a má-sodlagos légtérellenőrző radar, mire használják az S-módú transzpondert? Hogyan talál el egy repülőgép egyik helyről a másikra, ha rossz az idő, és az orrunkig sem lehet látni? Mi az a VOR és az NDB? Hogy működik? Tulaj-donképpen mi történik a toronyban? Mi az a golflabda a torony tetején? Mekkora volt a legnagyobb teherszállító repülőgép, amelyik itt járt? Idegen-vezetőnk részletesen mesélt a reptéri dolgozók, pilóták, légiutas-kísérők va-lamint a légiforgalmi irányítók munkájáról és hétköznapjairól. Rengeteg új ismerettel és óriási élményekkel gazdagodtak diákjaink.
Legutóbbi hozzászólások