A Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium pályázatot hirdetett a Petőfi bicentenárium kapcsán csoportos diákutak megvalósítására az 5-12. évfolyamos tanulók számára. A pályázat arra kínált lehetőséget, hogy a diákok a Petőfi-emlékév legígéretesebb kiállításait, valamint a reformkorhoz és Petőfi személyéhez kapcsolódó kultuszhelyeket szervezett utak keretében, ingyenesen tekintsék meg.
A Rábapatyi Arany János Általános Iskola is élt a lehetőséggel, s egynapos kirándulás keretében 37 gyermek és 4 fő pedagógus utazott Budapestre. 2023. szeptember 11-én vonatoztunk el Budapestre, hogy felkeressük a Bajor Gizi Színészmúzeumot és a Fiumei Úti Sírkertet.
10:30 órakor érkeztünk a Bajor Gizi Színészmúzeumba. Iskolánk diákjai a „Statiszta voltam a Pesti Magyar Színháznál” című másfél órás foglalkozáson vettek részt, megtekintették a Magyar Nyelvű Színjátszás Petőfi Korában című kiállítást. Az interaktív foglalkozás több részből állt. 2 csoportra voltak osztva a gyerekek, és váltásban foglalkoztak velük a múzeumpedagógusok. Néhány mondatban elmesélték nekik, hogy ki volt Bajor Gizi, hol vannak tulajdonképpen. Megtudták, hogy a színésznő villája négyszintes, mi helyezkedik el a különböző szinteken, mekkora alapterületű az épület. Arról is meséltek nekik, hogy Gobbi Hilda színésznő alapította ezt a színészmúzeumot, illetve, hogy az országban még Miskolcon van egy színészmúzeum. A foglalkozásvezető elmesélte nekik, hogy élete során Petőfi Sándor számos színházi szerepben próbálta ki magát, volt házi statiszta, színlapkihordó és mindenes a Pesti Magyar Színházban, karakterszínész és kardalos különböző vándortársulatokban, fellépett barátja, Egressy Gábor jutalomjátékán a már Nemzeti Színházra átnevezett pesti teátrumban, drámákat fordított és írt, valamint saját verseit szavalta. A kiállítás bemutatja a magyar színjátszás XIX. század első felére jellemző szerkezetét, a reformkor politikai célkitűzéseit segítő kezdeményezéseit, a színjátéktípusokat, szerepköröket, a játszóhelyeket, a társulatok színpadtechnikai lehetőségeit, az ekkor használt gesztusnyelvet, a színészek társadalmi megítélését, és Petőfi Sándor vonatkozó verseit is megidézik. A múzeumpedagógiai foglalkozásokon az 1823–1849 között az országban működő színházakat térképen keresték meg tanulóink, a korban használatos színházi kifejezéseket párosították mai megfelelőjével, jelentésével, megismerkedhettek Petőfi Sándor színházhoz való kapcsolódásával. Fölléphettek a korabeli színpadra is, megcsodálhatták a kézzel festett háttereket, fölpróbálhatták a reformkori jelmezeket, ki kellett találniuk, hogy a működésbe hozott színpadi hangeffektusokat keltő eszközök minek a hangját utánozták. Híres színművészekről, Petőfihez kapcsolódó személyek történetéről hallhattak a gyerekek, kik hogyan kapcsolódtak a híres költőnkhöz: pl. Laborfalvi Róza, Szigligeti Ede. Petőfi Sándor vándortársulathoz való csatlakozásáról is megtudhattak részleteket. Az utolsó terem a vándorszínészek életmódját teszi átélhetővé. Számos új drámapedagógiai játékkal is megismertették diákjainkat, melyeket nagy örömmel, jókedvvel játszottak, küzdve a győzelemért. Színházi kifejezések jelentéstartalmával, a színházi élet szereplőivel is megismerkedtek. A foglalkozások, a múzeum berendezése, kiállított képei és eszközei nagyon látványosak és rendkívül élvezhetőek voltak.
A következő helyszín a Fiumei Úti Sírkert volt, ahol egy interaktív, vezetett sétán vették részt a diákok, szintén két csoportra bontva.
Arany János sírjánál a legendás barátságról hallhattak. A költő sírján számos növényi motívum található, ennek apropóján megismerkedtek a művészetben ábrázolt növények szimbolikus jelentésével is. Megtekintették Magyarország legnagyobb sírépítményét, a Kossuth Mauzóleumot, elmésélték nekik, hogy a tetején lévő kompozíció mit szimbolizál, miért őrzi párduc Kossuth nyughelyét. Bemehettek a haza bölcse, Deák Ferenc sírjához is, hallhattak a mauzóleumban lévő képek jelentéstartalmáról. Barabás Miklós sírjánál megtudták, hogy a 19. század egyik legkiválóbb portréábrázolója volt, Petőfiről három képe ismert. Történeteket hallhattak Petőfi Klapka Györgyhöz, Irinyi Dánielhez és Jókai Mórhoz fűződő kapcsolatáról is. A Petőfi család síremlékénél hosszan időztek tanulóink. Megtudták, hogy Petőfi a szüleinek sírkövét maga készítette el, amit aztán később beleterveztek ebbe az 1911-ben készült síremlékbe is. Tanulóink számos információt tudtak meg e síremlékről: kik nyugszanak itt, mely városok járultak hozza pénzadománnyal a sírszobor elkészítéséhez, mit szimbolizál a régi sírkövön a két egymást fogó kéz. Kacsó Pongrác sírjánál Petőfi János vitéz című művéről tanultakat idézték fel.
Fáradalmaikat a Fuszulyka Étteremben pihenték ki egy jóízűen elfogyasztott bőséges ebéd alatt.
A csoport tagjai élményekkel és nagyon sok új információval gazdagodva tértek haza.
